Halogatok, tehát vagyok

Gyerekkorom maradandó irodalmi emléke Petőfi gúnyos verse Pató Pál Úrról. Számtalanszor játszottam el képzeletben, hogy Pató Pál egész nap a heverőjén, hátát kopott falvédőjének vetve pipázik, bajszát pödri, szőrös kucsmája alól kikunkorodnak őszbe hajló fakó fürtjei. Irodalom órán azt a következtetést vontuk le a versből, hogy Pató Pál kétségkívül lusta, semmirekellő, halogatja a teljes életét. Ma már úgy hiszem, a dialógust, melyet a költő lejegyzett, Pató önmagával folytatja és halogatása inkább érzelemkezelési gondjairól árulkodik. De hogy is van ez a halogatás-dolog?

Bevallom, időnként önmagam is rajtakapom, Pató Pálként. Amikor kifogásokat keresek, hogy majd holnap, majd jövő héten, majd legközelebb intézek el valamit. Amikor majd holnaptól eljárok futni, minden nap tornázom. Majd holnaptól eszem egészségeset, ma még betolom azt a fél az egész tábla csokit. Amikor tudom, hogy meg kéne tennem valamit, de nem akarom, vagy nem tudom hogyan kezdjem el…

Evolúciós fejlődésünket a túlélés határozta meg. Ennek megfelelően formálódott a testünk, belső szerveink, végtagjaink, érzékszerveink, idegrendszerünk, keringésünk, immun- és hormonrendszerünk, agyunk felépítése. A túlélés érdekében az azonnali problémák (pl elmenekülni a kardfogú tigris elől) megoldása volt fókuszban. Ennek a viselkedésmintának az öröksége az, hogy az aktuális igényeink élveznek elsőbbséget, szemben a hosszú távú feladatok megvalósításával. Legtöbben ezért nem vesszük nyakunkba a feladatok megoldásával járó stresszt addig, amíg annak nincs számunkra kellően alátámasztva a sürgőssége. Akkor aztán szembetaláljuk magunkat a határidő okozta nyomással is, így a korábban eltávolított stressz sokszorosát öleljük szorosan magunkhoz. Ez történik velünk akkor is, amikor a „nemszeretem feladatokat” toljuk egyre magunk előtt.

Nem lenne helyes azonban ennyivel elintézni a dolgot, hiszen a halogatásnak számtalan egyéb oka lehet. Coaching beszélgetéseim visszatérő témája a halogatás. Ilyen esetekben rendszerint konkrét, megvalósíthatónak tűnő terveikkel érkeznek az ügyfelek, azonban annak a bizonyos első lépésnek a megtétele valahogy nehézségekbe ütközik. Ha te is azon kapod magad, hogy bár szeretnél valamit megcsinálni, elkezdeni, valamiért mégsem teszed, érdemes a következőket megvizsgálnod a halogatott feladattal -nevezzük most célnak- kapcsolatban.

• Milyen a célod ökológiája? Mennyire reális a cél éppen most számodra? Hogyan illeszkedik majd az életedbe, ha megcsinálod? Hogyan viszonyul majd a körülményeidhez? Milyen változást hoz majd az életedbe? Mire lesz hatással ez a változás? Milyen hatással lesz rád? Kire lesz még hatással szűkebb, és kire tágabb környezetedben? Milyen negatív hatásai lehetnek, ha megvalósul? És milyen hatással jár az, ha nem valósítod meg? Van-e bármi kétség benned azzal kapcsolatban, hogy a kívánt cél megvalósuljon?

• Milyen viszonyban van a halogatott cél a saját képességeiddel? Mekkora kihívást jelent az a dolog, amelyet halogatsz? Lehet, hogy túl kicsi, ezért talán unalmas? Vagy túl nagy, túl távoli, túl nagy a változás, amelyet elérhetsz vele és talán nincs hozzá önbizalmad? Esetleg nehezen átlátható, hogy mikor éred el, a befektetendő munka mennyisége szegi kedved?

• Mi az a részlet a feladatból, ami már elégedettséget okozna? És mi lesz az, amiből észreveszed, hogy már elérted? Hogy fogod megünnepelni? Mi vagy ki segít majd akkor, ha valami miatt megtorpannál?

• Milyen erőforrásaid vannak a cél eléréséhez, kik támogatnak benne? Milyen további erőforrások, támogatók, segítők mozgósítása lenne szükséges?

• És végül, mi az a lépés, amit akár már ma megtehetsz?

Ha kérdések bármelyikére negatív választ kaptál, az akár tudattalanul is okozhat olyan félelmet a jelenben, amely akadályozza a cél megvalósítását. A halogatással gyakorlatilag rövid távon megadjuk magunknak azt a jutalmazást, amit ezeknek a félelmeknek a kizárása jelent, még akkor is, ha a hosszú távú megoldás, a cél jóval előnyösebb lehetne számunkra. Fun fact, hogy pontosan ezt a fajta rövid távú jutalmazást használják ki a közösségi média felületek, vagy akár az egykattintásos fizetési lehetőséget, ingyenes próbaverziókat kínáló platformok is.

Jó hír azonban, hogy a halogatás, mint viselkedésminta megváltoztatható. Ha már megértettük kérdéseink során a halogatás okát, azon a vonalon továbbhaladva megtalálhatjuk a megoldást is rá, vagy ennek megfelelően igazíthatjuk hozzá eredeti elképzeléseinket. Kereshetünk alternatívát a rövid távú jutalmazás kielégítésére is akár úgy, hogy kisebb részekre, részhatáridőkre bonthatjuk a tervet, vagy átkeretezhetjük a célt, behozhatunk az egyenletbe külső, kényszerítő körülményeket (pl. részhatáridő), kizárhatjuk a zavarforrásokat. Ezekkel a lehetőségekkel megadjuk magunknak azt az autonómiát, amellyel önbizalmunkat és hatékonyságunkat megtapasztalva megkapjuk az irányítást saját életünk felett. Hajrá!

.

Borítókép: @Ron Lach a Canva.com-ról