Ismerkedés a fasciával – 1. rész

Edzés és masszázsterápiák reklámjai között sokszor bukkan fel a következő kifejezés: “fascia”. Szakemberek egyre növekvő számban alkalmaznak fasciális szemléletet, módszereket.

De mi az a fascia? Mit érdemes róla tudni?

A régebbi nomenklatúra szerint kötőszövetként ismertük ezeket a struktúrákat, az öt alapvető szövetfajta egyikeként (kötő-, támasztó-, hám-, izom- és idegszövet). A fasciakutatás, mint tudomány utóbbi évekre tehető felvirágzása a nyugati orvostudományban új értelmet, új támpontokat adott a kötőszövettel való foglalkozás tekintetében.

Azzal az alapfeltevéssel kell kezdenünk, hogy a fascia egy élő szövet! Éppen ezért a vizsgálata nehézségekbe ütközött, mert kiboncolt állapotában elveszíti legalapvetőbb tulajdonságait: a rugalmasságát és a vízmegkötő képességét. Térdműtét közben figyelték meg először artroszkópos vizsgálattal, hogy egy élő szervezetben élő fascia semmiben sem hasonlít a kiboncolt mintákra. Így a képalkotó diagnosztikák fejlődésével tudták a kötőszövetet természetes formájában és funkciójában igazán megvizsgálni (a fascia preparátumok területén is nagyot fejlődtünk, kifejlesztettek olyan technológiákat, melyek segítségével hiteles preparátumokat sikerül készíteni; a test bármely aspektusa tökéletesen felismerhető, akár egy emberi arc fasciájának, vagy a teljes kardiovaszkuláris rendszernek a kötőszövetes preparátumát látjuk).

Tehát ma, a fasciális tudományokban jártas szakemberek az 1. Nemzetközi Fasciakutatási Kongresszuson (2007) megállapításra került meghatározás szerint (Schleip, Findley) a következőképpen látják a fasciát:

A fascia olyan kollagén tartalmú kötőszövet, mely átszövi az egész testet. Ide tartozik a testünkben fellelhető struktúráink széles választéka: izompólya, inak, szalagok, ízületi tokok, csonthártya, valamint hártyák, membránok (agyhártya, mell- és hashártya, szívbelhártya, gerincvelő hártyái), szeptumok, szervek tokjai, felfüggesztései, ezeken kívül még az erek, idegek kötőszövetes burkai is.

A kötőszövet ilyen széles spektrumának egy egységként való meghatározása számos előnyhöz juttatta a fasciakutatást. Az olykor önkényes, mondvacsinált határok meghúzását struktúra és struktúra között szükségtelenné tette (például ízületi tok és az ahhoz közvetlenül “csatlakozó”, valójában szerves egységet képező szalag között). Most már úgy tekintünk a fasciára, mint egy, egységében elválaszthatatlan, tenziós (húzó) erőknek megfelelően a rostjait adaptálni képes, számos fontos életfunkciót ellátó szervrendszerre. 

A tenziós, azaz a testünket érő külső- és belső tényezőkből álló, húzó erőknek való megfelelés némi magyarázatra szorulhat, valamint a “tenzegritás” fogalma is szorosan kapcsolódik ehhez a témához. A kötőszövet a kollagén rostjait annak megfelelően építi, sűríti, minél nagyobb lokális erőhatásoknak van kitéve egy terület. Ahol közvetlen nagy denzitásra, ellenálló képességre van szükség (például az inak esetében), ott ennek megfelelően besűrűsödik a fascia, ahol kevés erőhatás éri, ott gyengébb, vékonyabb, rugalmasabb marad (például belszervek burkai).  Rostiránya is a tenziós erőknek megfelelően rendeződik: az inak egyirányú igénybevételének megfelelően a rostok is egyirányú mintát mutatnak, azonban az izmok esetében, ahol nem csak hossz, hanem keresztirányban is húzóerők hatnak rá (izomkontrakció), ott többirányú, rácsra emlékeztető szerkezetet alkotnak.

A tenzegritás fogalma a fascia nagyon fontos jellemzője. A szó az angol tension– feszültség és integrity– egység keresztezéséből jött létre. A kifejezés- csaknem önmagát megmagyarázva- arra utal, hogy a fascia strukturális dinamikája milyen csodálatosan működik: mivel folyamatos feszültségben van, a testet érő külső- és belső erőhatásokat dinamikusan eloszlatja a testben, és ezáltal képes a test alakját mindenkoron megtartani.   

(Érdekesség: a kifejezés latin, fascia, fascis eredeti, “köteg, pólya, szalag” jelentésének a tudományos értelmezésünk maximálisan megfelel.) A kötőszövettel való ismerkedést a következő cikkben azzal folytatjuk, hogy mozgásainkban és élettani funkcióinkban milyen szerepet játszik a fascia.

FORRÁSLISTA:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3091467/

https://www.etymonline.com/word/fascia

https://www.anatomytrains.com/fascia/tensegrity/

KÉPEK:

Címkép: @sciencephotolibrary a Canva.com-ról