Talpi bőnye gyulladásról kicsit másképpen, avagy a plantar fasciitis a hétköznapokban

A témáról szóló videónk megjelenése óta, ami egyébként az egyik legtöbbet nézett videónk is egyben,  nagyon sokan kerestek meg minket és kérték a segítségünket a probléma megoldásával kapcsolatban. Lassan egy év távlatából és közel 20 pácienssel a hátunk mögött azt kell, hogy mondjam, hogy egy elég elterjedt és komoly problémával állunk szemben. Direkt nem nevezném betegségnek (habár az életminőségre kifejtett hatása miatt komoly betegség tudatot tud kialakítani), mégis azt kell mondjam, mi magunk, életvitelünk, testsúlyunk, rossz minőségű cipőink és józan belátásunk hiánya áll a kifejlődésének hátterében.

A videóban elhangzottak igazak, a végzett terápia hatékony, de a gyakorlat körülbelül az esetek 1/3-ban kevésnek bizonyul.

A tapasztalatok alapján több jellemző hiba is felmerült. Az egyik legfontosabb, hogy ha valakinek a talpa fáj középen a sarok körül, az nem minden esetben talpi bőnye gyulladás. Az elmúlt 10 évben kétszer futottam bele félrediagnosztizált esetbe. Mindkettőnél, ámbár érintett volt a talpi bőnye, de a probléma valódi oka az öregujj- távolító izom feszessége volt. Ha nem vizsgáljuk meg tüzetesen, akkor könnyen félrevezethet bennünket.

A második jellemző hiba a terápia hibás használatából, a működésének a meg nem értéséből fakad. Melyek a terápia részei? Hengerezés, nyújtás, korrekciós feladatok és a manuális kezelés (FDM).

A hengerezést a legtöbb esetben utálat övezi. Mindenki, amilyen gyorsan csak lehet, túl akar lenni rajta. A hengerezést, labdázást, önmasszázst az izmot ellazítva, lassan, kontrollált tempóban kell elvégezni a panaszok csökkenéséig, jobb esetben teljes megszűnéséig.Az izmok tudatos ellazítása nélkül a hengerezés eredménytelen lesz, sőt a panaszok fokozódását idézheti elő.

Nyújtás! Ez a sorban a következő mumus. Ahhoz, hogy egy fájó, feszes, merev szövet újra fájdalmatlan, kellemes tapintású, rugalmas legyen, nem elég két-háromszor rálépni néhány pillanatra a lépcsőre, hanem időt kell adni neki, amit az ismétlésszám növelésével, valamint az időtartammal tudunk elérni. A nyújtásokat próbáljuk a napi rutinunkba is beépíteni. Ha például beszélgetünk a kollégákkal, állunk a buszmegállóba, vagy főzünk a konyhában. Egy terület nyújtását legalább 6-8 alkalommal el kell végezni naponta 10-15 mp-ig akár kitartva.

Korrekciók. A nevükben is benne van, hogy egy adott probléma korrigálására szolgálnak. Ha a probléma hetek, hónapok, vagy ne adj Isten évek alatt fejlődött ki a napi több órás, akár 8-12 órás tevékenységünk hatására, akkor ne várjunk javulást heti 2-3-szor egy órától! A korrekciókat napi akár több alkalommal is el kell végezni a többi fent említett módszerrel karöltve ahhoz, hogy gyors és hatékony eredményt tudjunk elérni.

Manuális kezelés, FDM terápia. Ennek a módszernek a lényege a fájdalom jellegének megfelelő manuális válasz elvégzése. Ez a hétköznapi nyelven talán úgy értelmezhető a legkönnyebben, hogy a fájdalmas területeken vonal, illetve pontok mentén nyomást végezve kezelünk. Mindenki számára érthető, ha egy eleve fájó pontot megnyomunk, akkor az még jobban fog fájni! Az alap feltevés igaz, de csak abban az esetben ha tudatosan nem veszünk erőt magunkon és lazítjuk el az érintett területet. Mert ebben az esetben a fájdalom pillanatok alatt meg fog szűnni! Ellenkező esetben komoly gyulladást és a tünetek erősödését fogjuk elérni vele.

Az a terület, ahol szintén hibádzik a történet, az a túlsúly és az ehhez szervesen kapcsolódó követelmények. A mozgásszegény életmód, a lúdtalp, a testtudat hiánya. Sajnos el kell fogadni, hogy a túlsúly megléte komoly terhet ró a talp szöveteire és azok túlterheléséhez vezet. Ezért ennyire gyakori a kialakulása az év eleji, tavasz időszaki elhatározások során. Rájövünk, hogy kissé felszaporodtak a kilók és valahogy meg kellene szabadulni tőlük. Ilyenkor a legkézenfekvőbb, hogy elmegyünk futni. Óriási hibát követünk el!

A túlsúly, a korábbi mozgásszegény életmód, a rossz sportági technika, a megfelelő cipő hiánya és a rosszul megválasztott intenzitás külön-külön és együttesen is hozzájárulhat nem csak a talpi bőnye begyulladásához, hanem rengeteg más károsodás kialakulásához is. Inkább kérjünk segítséget és kezdjünk bele helyesen az életmódváltásba!

Az utolsó észrevétel pedig maga a szövetek működéséből következik. A talpi bőnye helytelen terhelése vagy túlterhelése során szerkezeti változáson megy keresztül. Ettől merev, rugalmatlan és a feladatának ellátására alkalmatlan lesz. Egyszerű masszázstól, nyújtástól és erősítéstől  nem elvárható, hogy teljesen megoldja a problémát. Olyan feladatokra is szükség van, melyek visszaadják a boka és a láb valódi funkcióját a rugalmas alkalmazkodást a talaj adottságaihoz. A sorokat olvasva biztosan mindenki megtalálja majd, hogy az ő esetében hol lehet a hiba a gépezetben és miért nem tud megszabadulni a panaszoktól. Remélem sikerült kicsit másképpen rávilágítanom a problémára, hogy a jövőben ne legyen probléma többé! További kérdés esetén írjatok nyugodtan nekünk, ide kommentben vagy e-mailben. Készséggel állunk rendelkezésetekre!

Plantar fasciitis témáink a YouTube-on:

A cikksorozat további részei itt olvashatóak: https://www.htpro.hu/author/gyori-ferenc/

KÉPEK:

@Sorapop Udomsri a Canva-ról